Star Warts
Hazafelé még készítettünk egy-két hosszúexpós fotót az üzleti negyed felhőkarcolóinál, aztán haza és alvás...
Reggel korán keltünk, találkoztunk az Ablaka által szervált helyi guide-unkkal, elmentünk reggelizni. Tőle tudtuk meg, hogy a durian nevű gyümölcsöt azért nem lehet felvinni a metróra, mert rohadtul büdös bír lenni, és ez sokakat zavarhat. Ő mondta el azt is, hogy a kis ocsmány integető aranymacska, amit mindenhol látni, a jó szerencsét hajtja egyfolytában az adott helyre, és azt is, hogy az összes McDonaldsban ingyen wifi-s net van, úgyhogy innentől az lesz most két napig. Szóval kis reggeli, majd Little India, ahol tisztaság és a rend már nem voltak annyira preferált dolgok, és a templom sajnos éppen zárva volt valamiért, úgyhogy nem sokáig maradtunk: irány a Singapore Science Centre és a Star Wars kiállítás. Kb 25 percet kellett kifele metrózni a városból, a metró (mrt és lrt) egyébként az egész várost tökéletesen lefedi, és éppen építik a negyedik vonalat is. Kint még a pénzünkért megnézhettünk egy csodák palotája szerű kiállítás-együttest, úgyhogy kora estig végülis azon az egy helyen voltunk. Hát a Star Wars cucc az nagyon komoly volt, skitzek, tervek, kicsi és óriási makettek, küsztümök, régi plakátok, és még 1000 elmondhatatlan dolog. Ami a filmben konkréten szerepelt, és eredeti, az Darth Vader műtőasztala, és Padmé szűlőasztala volt. Végig kis lcd vetítőkön mentek a különböző behind the scenes sztorik, meg extra infók, volt Vader hangátalakító masina, és óriási érintőgombos kitudtöbbet-a-dupla-trilógiáról gépezet is, valamint egy Jedi Gym, ahol letesztelhetted az erőd, az egyensúlyod, a gyorsaságod, és az Erőd is. A legutóbbi fain volt nagyon, két embernek le kellett ülni egy hosszú asztalhoz a két asztalfőhöz és egy elektródákkal ellátott fejpántot kellett felvenni. Az asztal közepén végig elektromágneses kis út vezetett, középen egy kis golyó. Az volt a lényeg, hogy minél nyugodtabb maradt valaki, annál inkább alacsonyak maradtak az agyhullámai, és így a golyó attól az embertől távolodott, aki nyugodtabb tudott maradni. Ezt lehetett fordítva is, és akkor saját magad felé kellett vonzani a kis golyót. Persze mindhárman megmérkőztünk egymással, a végeredményt a nyugalmamat és a többiek személyét ismerve szerintem mindenki kitalálhatja magától.
Hazafele elkapott minket a szokásos eső, de a plázák tényleg annyira egymásba érnek, hogy egyikből a másikba mászkálva simán hazajut az ember. Eszméletlen mennyit építkeznek. Csak Santosa szigetén –ami egyébként békét és nyugalmat jelent- 3 óriási látványosság épült tavaly óta, és a bejáratnál is most kezdtek el felhúzni egy akkora valamit, ami azt sem tudom mekkora lesz és mi, de nagyon durvának néz ki már a készülődés is. Minden tökéletesen rendezett és szervezett, a metrónál hazafele, amikor visszavettem a gépből a kártyáról az egy dolcsit, a mellettem lévő gép elromlott, és nem akarok hazudni, de tényleg kb 8-9 másodperc alatt ott volt egy nő, kinyitotta a gépet, pötyögött valamit, és mire megfordultam, már ment is minden annak rendje és módja szerint.
Még egy napot ráhúztunk itt, holnap indul a busz a régi maláj fővárosba, Melakkába, és utána jön Kuala Lumpur. Most lemegyek a mekibe, és megpróbálok minél több képet feltölteni a régebbi beírásokhoz is, hogy ne csak a hülyeségeket olvassátok. Lesz turista kép is meg Áronka által készített szép fotók is, hogy mindenki örüljön. Este talán Zouk és parti, de mindenki elég halott…
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home